Bankok lakáshitelei
Befektetés, kockázat, haszon
Belsőépítészet
Előzetes
Fókuszban
Hagyomány és korszerűség
Ingatlanpiac
arácsonyi praktikák
Kastélyok, kúriák, panziók
Kedvenceink
Kertem, virágom
Kitekintő
Közösségi oldalak
Lakberendezés, belsőépítészet
Látogatóban
Mielőtt még építkeznénk
Mikor fizet a biztosító?
Miért szeretem?
Műhelysarok
Műtárgygaléria
Okosan, takarékosan
Otthon és település
Praktika
Praktikák
Pénz, lakás, gazdaság
Sikeres vállalkozók, vállalkozások
Szakmai kisokos
Szülőföldem szép határa
Terített asztal
Vezércikk
Vezércikk
Vásárok, kiállítások
Zöld háttér
Életvitel
Életvitel
Életvitel
Életvitel
Életvitel
Építés, átépítés
Szakma:
Város:
Irsz:
A tervezés lépcsői
Szerző: Fekete-Móró András
Ideális esetben a tervezés egy hosszasabb folyamat, ami a megrendelő
és a tervező együttműködésével vezet el a kész műhöz. Sokféle színvonalon lehet
művelni a szakmának ezt a részét is, a tapasztalat szerint széles a skála: a kész
tervet a megrendelőre rátukmáló tervkészítőtől (szándékosan nem akartam építészt
írni) a közös tervezést és együttgondolkodást alapvetőnek tekintő építészig, szinte
minden megtalálható. Mivel lapunkban főként a családi házak és lakások tervezéséről
van szó, nézzük meg, mik is lehetnek jó esetben ennek a folyamatnak a főbb lépcsői.
A tervezési folyamat. Hasonlóan más bizalmi szakmákhoz,
általában a megépült munkák alapján ajánlják tovább a tervezőt, vagy valamelyik
szaklapban bemutatott munkái kapcsán keresik meg, netán az interneten figyel fel
valaki a web-oldalaira. Ez nagyon fontos, mert az építész akkor tud a megrendelőnek
igazán jó házat vagy lakást készíteni, ha az eleve őt akarja tervezőnek: mert
jót hallott róla, tetszettek neki az eddigi munkái, mert tetszik a stílusa, vagy
mert egyszerűen csak jól megértik egymást. A tervező kiválasztása. Aki csak a
tervdíj alapján versenyezteti a tervezőket, az lehet, hogy a legolcsóbbat kapja,
de szinte biztosan nem a legjobbat. Az építész nagy figyelmet, energiaráfordítást
igénylő, magasan kvalifikált, kreatív munkát végez, aminek az eredménye hosszú
évekre meghatározza a megrendelő életminőségét - és ezen spórolni nagyon drága
mulatság. Egyébként a jó tervezőre kiadott pénz többszörösen megtérül az építésnél:
minden jó döntése, ötlete százezreket jelenthet az építési költségben. Még csak
nem is a leendő házra felskiccelt terv alapján érdemes választani, hiszen a terv
úgyis csak azután nyeri el végleges formáját. Legcélszerűbb megnézni a korábbi
referenciamunkákat, esetleg elbeszélgetni az ott lakókkal, és így kiválasztani
a megfelelő tervezőt.
Tervezési program, felmérés, helyszíni szemle. A tervezés az úgynevezett tervezési
program összeállításával kezdődik. Ez tulajdonképpen egy kívánságlista, amely
összegyűjti az egyes helyiségekkel, illetve a ház egészével kapcsolatos elvárásokat.
Nem baj, ha ezek között egymásnak ellentmondóak is vannak, mert a tervezés során
még van idő dönteni közöttük, és még az is előfordulhat, hogy sikerül összeegyeztetni
őket. Emellett az önkormányzattól és a szakhatóságoktól is meg kell érdeklődni
a telekre vonatkozó általános és speciális helyi előírásokat, kötöttségeket és
lehetőségeket.
Meglévő épület átépítése esetén a munka az épület pontos felmérésével kezdődik.
A rajzok mellett érdemes fotókat is készíteni a meglévő homlokzatokról, szerkezetekről.
Szükség lehet statikus, illetve építésügyi szakértő bevonására, esetenként igény
lehet egyébre is, a földméréstől a talajmechanikai vizsgálaton át a műszeres fém-
és vezetékkeresésig. Új épület esetén is megnézi a telket a tervező, részben a
műszaki adottságok, részben a hely hangulatának megismerése céljából.
Előkészítő tervek. A tervezési program csak a kiindulás, a ház végleges formája,
a helyiségek kapcsolatai a "gombóc" rajzok készítése során tisztulnak le. Ez a
rajz még csak funkcióséma, amely a megrendelői igények, a telek tájolása, a műszaki
és jogi lehetőségek figyelembevételével készül. A gombócok nagyjából arányosak
a helyiségek méretével, de még nem az alakjuk lényeges, hanem az egymással való
kapcsolatuk, és annak jelentősége is (kiemelt, normális, feltételes). Közben folyamatosan
folyik az egyeztetés a megrendelővel, és ahogy egyre jobban megismerik egymást,
úgy lesz egyre jobb, személyre szabottabb a terv is.
Vázlatterv. Jó esetben a megbízó és az építész addig folytatja a megbeszéléseket,
egyeztetéseket, amíg mindenki teljesen elégedett nem lesz a tervvel. Amikor letisztult
minden, elkészül a vázlatterv, amely már rendes tervrajz. Ennek több, jelentős
szerepe is lesz a tervezési folyamatban, a következők szerint:
- egyeztethető az illetékes önkormányzattal (tehát nem kötelező, de célszerű,
mert sok későbbi kellemetlenség megelőzhető vele);
- erre mondja rá a megrendelő az áment (éppen azért tart sokáig a tervezés eddigi
folyamata, hogy az engedélyezési terv készítése közben már ne kelljen változtatni
semmin);
- a leendő kivitelezőktől e vázlatterv alapján már lehet kérni közelítő árajánlatokat
(az épület nagysága, szerkezete ugyanis már ehhez képest nem változik jelentősen).
A vázlattervek már mindenképpen szerkesztett rajzok, még ha esetleg csak szabadkézzel
is vannak kihúzva. Itt pontosítják a helyiségek méreteit, és szembesülnek az építtetők
azokkal a problémákkal, amik felett eddig nagyvonalúan átsiklottak. Itt már vége
a lazaságnak... Bútorokat is szokás belerajzolni, ugyanis ezzel igazolható a legjobban,
hogy megfelelő méretűek a helyiségek.
Engedélyezési terv. Az engedélyezési terv 1:100-as léptékű terveket tartalmaz
a házról, a jogszabályban előírt részletezettséggel, emellett építészeti műszaki
leírást, és a szakági társtervezők által készített hőtechnikai és statikai számításokat
stb. Ennek alapján adják meg az engedélyt, de ez a terv nem olyan részletezettségű,
hogy korrekt kivitelezésre alkalmas legyen. A rajzok csak a helyiségek főbb, meghatározó
méreteit tartalmazzák, a technikai megoldásokat csak a műszaki leírások ismertetik.
A vázlattervvel ellentétben itt általában csak a fix bútorok szerepelnek (szaniterek,
konyhabútor, beépített szekrények).
Kivitelezési terv. A kivitelezési terv meglétét jogszabály írja elő, de a legtöbb
tervező a saját és a megrendelő érdekében is ragaszkodik hozzá, mivel csak ennek
alapján építhető meg korrektül az épület. Ez a terv 1:50-es léptékű, és sokkal
részletesebb információkat tartalmaz, gyakorlatilag minden apró méret szerepel
rajta, emellett készülnek részletrajzok 1:5, 1:10 léptékben a szerkezeti csomópontokról,
a nyílászárókról külön konszignáció, helyiségkönyv stb. - szóval minden, ami az
építéshez kell.
Tervezői művezetés. Ez nem azonos a helyszínen kint dolgozó építésvezető munkájával.
Alkalmankénti ellenőrzést jelent, szükség esetén a változtatások jóváhagyását,
a munkások eligazítását. Célszerű az egyes munkarészeket is a tervezővel átvetetni,
és az elvégzett munkák kifizetését is ehhez kötni - ez jelentősen javíthat a munkamorálon...
Belsőépítészet, lakberendezés. Az eddig leírt fázisok együtt alkotják az építészeti
tervezés folyamatát. Ezzel szoros kapcsolatban történik a belsőépítészeti tervezés,
bár ez sokkal kötetlenebb: bevonhatunk a folyamatba külön belsőépítész tervezőt,
vagy az építész tervezi meg a belső terek részleteit is, netán csak a lakók gondolják
át alaposan, mit is kellene csinálni. Mindegyik esetben célszerű, ha már az építés
során ezzel is foglalkoznak, s általában ez eredményez harmonikusabb otthonokat.
Szerző: Fekete-Móró András